Közzétételi lista

Különös közzétételi lista

A nemzeti köznevelésről szóló 229/2012. (VIII.28.) Kormány rendelet alapján

  • Intézmény nyitvatartási rendje:

Az iskola munkanapokon 7-21 óráig tart nyitva.

Hétvégén, ill. rendezvény esetén a rendezvény kezdete előtt fél órával nyitja ki a gondnok az iskolát.

Az iskola reggel 7 órától a tanítás végéig, illetve a foglalkozások után 17 óráig a tanulók részére szükség szerint felügyeletet biztosít.

A tanítás előtti gyülekező helye: 7-től az udvaron, ill. az aulában. Az osztálytermekbe reggel a tanítás kezdete előtt 15 perccel lehet bemenni.

A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolában kell lenniük, és kötelesek az iskola területén tartózkodni a tanítási óráik végéig.

  • Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége
Munkakör Szakképzettségek, végzettségek Pedagógus szakvizsgák
tanító általános iskolai tanító  
tanár az alapfokú művészetoktatásban  ének-zene-, népzenetanár  
tanár az alapfokú művészetoktatásban zongoratanár, kamaraművész,  
fejlesztő pedagógus oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógia tanár,  szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár,  történelem szakos tanár szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető;
tanár az alapfokú művészetoktatásban okleveles zongoraművész, -tanár,  
fejlesztő pedagógus gyógypedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár,  szociálpedagógus  
tanító általános iskolai tanító  
tanár az alapfokú művészetoktatásban trombitatanár, kamaraművész,  
tanár az alapfokú művészetoktatásban zeneiskolai tanár,  
tanító általános iskolai tanító  
tanító általános iskolai tanító  
intézményvezető, tanító angol nyelv és irodalom szakos tanár, általános iskolai tanító informatika műveltségi területen szakvizsgázott pedagógus mentorpedagógus szakterületen; szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető;
általános iskolai tanár történelem szakos középiskolai tanár, okleveles magyartanár  
általános iskolai tanár testnevelés és rekreáció szervező  
tanár az alapfokú művészetoktatásban hegedűtanár, kamaraművész,  
tanító általános iskolai tanító idegen nyelv szakképesítéssel  
tanító általános iskolai tanító gyógypedagógia szakkollégiumi képzéssel  
általános iskolai tanár általános iskolai tanító, okleveles némettanár,német nyelvi és német nemzetiségi tanító,  
általános iskolai tanár magyar nyelv és irodalom szakos tanár, német nyelv és irodalom szakos tanár  
tanár az alapfokú művészetoktatásban zeneiskolai klarinéttanár,  
tanító  általános iskolai tanító technika szakkollégiumi képzéssel, informatika műveltségi területen  
általános iskolai tanár matematika szakos középiskolai tanár, fizika szakos középiskolai tanár  
tanító általános iskolai német nyelvoktató tanító  
általános iskolai tanár angol nyelvtanár  
tanító általános iskolai tanító  
tanító általános iskolai tanító  
tanító fejlesztő pedagógus,  általános iskolai tanító szakvizsgázott pedagógus;
tanár az alapfokú művészetoktatásban okleveles gordonkaművész, -tanár,  
általános iskolai tanár német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár,történelem szakos középiskolai tanár,  angol szakos nyelvtanár,  
tanító általános iskolai tanító német idegen nyelvi műveltségi területen, nemzetiségi (német) tanító  
tanár az alapfokú művészetoktatásban jazz-basszusgitár előadóművész, tanár,  
intézményvezető-helyettes, általános iskolai tanár testnevelő tanár  
tanár az alapfokú művészetoktatásban zeneművészeti iskola növendéke  
általános iskolai tanár magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár, történelem szakos középiskolai tanár, kulturális menedzser  
általános iskolai tanár  biológia szakos tanár,  okleveles kémiatanár  
tanár az alapfokú művészetoktatásban fuvolatanár, kamaraművész,  
tanító nemzetiségi tanító (német)  
általános iskolai tanár okleveles középiskolai magyartanár, okleveles erkölcstan- és etikatanár  
általános iskolai tanár történelem szakos tanár, magyar nyelv és irodalom szakos tanár  
tanító általános iskolai tanító angol idegen nyelvi műveltségi területen  
általános iskolai tanár matematika szakos tanár, informatika szakos tanár  
tanító általános iskolai tanító ének szakkollégiumi képzéssel  
tanár az alapfokú művészetoktatásban zongoratanár, kamaraművész, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető;
tanító általános iskolai tanító, idegennyelv-oktató tanító  
tanár az alapfokú művészetoktatásban ének-zenetanár, karvezető  
tanár az alapfokú művészetoktatásban tubatanár, kamaraművész,  
általános iskolai tanár biológia szakos tanár  
tanító nemzetiségi (szlovák) tanító  
általános iskolai tanár orosz szakos tanár,  okleveles középiskolai angol nyelv és kultúra tanára  
tanító általános iskolai tanító népművelés szakkollégiumi képzéssel  
általános iskolai tanár német nyelvtanár, német szakos általános iskolai tanár  
általános iskolai tanár  rajz szakos tanár, művészeti rajz szakos középiskolai tanár  
tanító általános iskolai tanító  
tanító általános iskolai tanító  
általános iskolai tanár testnevelő-edző, testnevelő tanár – gyógytestnevelő tanár,  
tanító  általános iskolai tanító  
iskolapszichológus okleveles pszichológus  
nemzetiségi tanító általános iskolai tanító idegen nyelv szakképesítéssel  
tanító általános iskolai tanító  
intézményvezető-helyettes, tanár az alapfokú művészetoktatásban trombitatanár, kamaraművész, szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető;
  • A nevelő és oktatómunkát segítők, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége
Munkakör Szakképzettségek, végzettségek Pedagógus szakvizsgák
 iskolatitkár iskolatitkár  
 iskolatitkár munkaügyi ügyintéző  
pedagógiai asszisztens pedagógiai asszisztens  
pedagógiai asszisztens alapszakos szabad bölcsész  
pedagógiai asszisztens rajz és vizuális kommunikáció szakos tanár  
pedagógiai asszisztens irodai asszisztens,  pedagógiai- és családsegítő munkatárs  
pedagógiai asszisztens általános iskolai tanító, gyógypedagógus,  
  • Az országos mérés-értékelés évenkénti eredményei

Kompetenciamérés 2019

Kompetenciamérés 2018

Kompetenciamérés 2017

  • A tanulók le –és kimaradásával, évfolyamismétlésével kapcsolatos adatok

 Kimaradás: 0 fő
 Lemaradás: lemorzsolódással veszélyeztetettek száma: 10 fő
 Évfolyamismétlés: 1 fő szülői kérésre

  • A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége

Szakkörök és felzárkóztató foglalkozások:

Fejlesztő óra alsó tagozat
Fejlesztő óra felső tagozat
Iskolapszichológus óra
Matematika felvételi előkészítő
Magyar felvételi előkészítő
Felzárkóztatás 2.a
Felzárkóztatás 2.b
Felzárkóztatás 2.c
Felzárkóztatás 3.a
Felzárkóztatás 3.b
Felzárkóztatás 3.c
Felzárkóztatás 4.b
Felzárkóztatás 4.c
Felzárkóztatás német
Tehetséggondozás atlétika
Tehetséggondozás 2.évfolyam
szakkör német színjátszó
szakkör programozó

Tanulói és szülői érdeklődés esetén – amennyiben a megfelelő végzettségű pedagógus rendelkezésre áll – nyitottak vagyunk újabb foglalkozások indítására. A szakkörökre minden év májusában lehet jelentkezni, a részvétel egész tanévre kötelezettséget jelent, a hiányzást igazolni kell.

  • A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

A Pedagógiai program 19. és 20. pontja szabályozza (118-126. oldal)

19. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
  • A tanuló munkáját a jogszabályoknak megfelelően a pedagógiai szempontok betartásával a pedagógusok és a nevelőtestület rendszeresen értékelik. A tanuló erről félévkor értesítőt, év végén bizonyítványt kap.
  • Az általános iskola második évének végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt.
  • Az év végi osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1).
  • A követelmények a helyi tantervben kerültek meghatározásra.
  • A továbbhaladás feltétele a meghatározott minimum követelmények teljesítése.
  • Az intézmény az osztályozás helyett dönthet a szöveges értékelés mellett.
  • Ha a tanév végén egy vagy két tantárgyból a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanév megkezdése előtt javítóvizsgát tehet az intézmény háromtagú bizottsága előtt. Intézményvezetői engedéllyel három tárgyból is lehet javítóvizsgát tenni. Elégtelen javítóvizsga esetén a tanulónak meg kell ismételnie a tanévet.  Háromnál több év végi elégtelen osztályzat esetén a tanévet javítóvizsga nélkül meg kell ismételni. Az általános iskola első évfolyamát szülői beleegyezéssel ismételtetheti meg a nevelőtestület a tanulóval.
  • A magatartás és szorgalom minősítése az iskola pedagógiai programjában, illetve házirendjében foglaltak szerint történik. Az értékelés fokozatai: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), nem megfelelő (1).

Tanév folyamán az értékelés három formáját alkalmazzuk:

  1. a) Formatív értékelés, amely elsősorban a tanuló számára nyújt pontos eligazodást. Itt érzékeltetjük a tanuló egyéni adottságaihoz mért fejlődést vagy hanyatlást.

Ez lehet érdemjeggyel kifejezett, illetve nem érdemjeggyel kifejezett.

  • b) Diagnosztizáló mérés tanév elején, ami érdemjeggyel nem kifejezett
  • c) Szummatív, nagyobb egységek végén használjuk, érdemjeggyel kifejezett. Ezek a témazáró dolgozatok, félévi, év végi felmérések.
20.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
  • Minden tantárgyból adható szóbeli és írásbeli házi feladat.
  • Az írásbeli és szóbeli feladatok fontossága között nem teszünk különbséget.
  • Házi feladatot a tanulók a hétvégére és a tanítási szünetre is kaphatnak, de mennyiségük nem lehet több a hét közbeni szokásos felkészüléshez szükséges terhelésnél.
  • A házi feladat elvégzése átlagosan naponta egy-másfél óránál ne legyen több.
  • Írásbeli házi feladat el nem készítése nem minősíthető elégtelen érdemjeggyel.
  • A tanulókat egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
  • Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett rendje

A Pedagógiai program 9. pontja szabályozza (76-83. oldal)

9. A tanulmányok alatti vizsgák

  1. Az általános iskolában
    1. A vizsgaszabályzat hatálya,  célja

Azon tanulók osztályzatainak megállapítása,

  • akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni,
  • akik a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretnék a követelményeket teljesíteni,
  • aki olyan idegen nyelvi tantárgyból, informatikából szeretne osztályzatot szerezni, melyet az általa választott programban nem tanul.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen szabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

– osztályozó vizsgákra,

– különbözeti vizsgákra,

– javító vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed

– az intézmény valamennyi tanulójára:

– aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

– aki különbözeti vizsgára jelentkezik,

– akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,

– akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

– más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény intézményvezetője különbözeti vizsga letételét írja elő

– az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

  • A vizsgák típusai

a) Osztályozóvizsga

A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie ha

  • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
  • tanulmányait magántanulóként folytatja,
  • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
  • az adott tanévben 250 tanóránál többet mulasztott,
  • egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-nál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát,
  • olyan idegen nyelvi tantárgyból kíván osztályzatot szerezni, amelyet a tanuló óratervi keretben nem tanul, de iskolánkban tanítjuk.
  • A 20/2012 . ( VIII.31.) EMMI rendelet 64.§ ( 2.) d pontja alapján akkor is van lehetőség osztályozóvizsgára, ha a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az szabályosan megtartott osztályozóvizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha az osztályozóvizsga eredménye elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

A tanulmányok alatti vizsga során a tanuló számára minden mentességet, kedvezményt érvényesíteni kell, amely őt megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján megilleti.

Az osztályozóvizsga tantárgyai a következők:

1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, választott programtól függően nemzetiségi nyelv / angol.

5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, választott programtól függően nemzetiségi nyelv / angol.

7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, választott programtól függően nemzetiségi nyelv / angol.

b) Különbözeti vizsga

Iskolaváltoztatás, eltérő tantervű intézményből, emelt óraszámú csoportba lépés vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. 

Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsgák időpontját az intézményvezető határozza meg.

  • Javítóvizsga

Ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető.

Június 15-ig a tantárgyak javítóvizsga-témaköreit az iskola az érintett tanulóval közli.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

Javítóvizsgát akkor is tenni kell a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 64 § 7 (b) pontja szerint alapján, ha a tanuló az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból késik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. 

e) Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga 

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tegyen, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga is. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró

kormányhivatal szervez (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 73. § (1) bekezdése alapján). A független vizsgabizottság előtti vizsgát a tanuló szülője kérvényezi. A félév, vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 73. § (2) bekezdése alapján). Ha a tanuló mulasztásai az adott tanítási évben elérik a jogszabályban meghatározott mértéket (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7)) és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt értékelhető, és a nevelőtestület számára engedélyezte, hogy osztályozóvizsgát tegyen, akkor a szülőnek a nevelőtestület engedélyének megadását követő öt napon belül kell bejelentenie, hogy a tanuló független vizsgabizottság

előtt kíván vizsgát tenni. A szülő a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben gyermekét bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 73. § (3) bekezdése alapján). A vizsgát a kormányhivatal az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg

f/pótló vizsga

Ha a vizsgázó a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, pótló vizsgát tehet. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.  Jogosságát az intézményvezető mérlegeli, és dönt a pótló vizsga időpontjáról. Az intézményvezető engedélyezheti, hogy a vizsgázó pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

9.3 A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei

A vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. Tagjai: az elnök, a kérdező tanár, az ellenőrző tanár.

Az elnök     – felel a szabályok betartásáért,

                    – ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

                    – ha kell szavazást rendel el.

Kérdező tanár      – csak megfelelő tanári végzettséggel lehet,

                            – lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Ellenőrző tanár      – szakos tanár,

             – felel a vizsga szabályszerűségéért.

Az intézményvezető felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

A tanuló a tanév helyi rendjében meghatározott időpontig, jelentkezhet a vizsgára (kiskorú tanuló esetén a gondviselő aláírásával).

A diák tájékoztatást kap a vizsga időpontjáról, helyéről, a vizsgarészekről, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségről.

A tájékoztatást a vizsgákról 3 hónappal előtte kell megtenni. A különbözeti és a beszámoló vizsgákra tanévenkét legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. javító vizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoló vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára való jelentkezéskor tájékoztatni kell írásban.

9.4. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

A vizsgák témaköreit írásban kapja meg a diák a vizsgára jelentkezést követően a vizsgát szervező intézményvezető-helyettestől.

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján az alábbiak szerint határozzuk meg:

Vizsgatárgyak részei:

Magyar irodalom                                                       írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan                                                       írásbeli vizsga

Történelem                                                                 szóbeli vizsga

Nemzetiségi nyelv                                                   írásbeli + szóbeli vizsga

Nemzetiségi hon és népismeret                                szóbeli vizsga

Idegen nyelv                                                              írásbeli + szóbeli vizsga

Hon- és népismeret                                                    szóbeli vizsga

Etika                                                                         szóbeli vizsga

Matematika                                                                írásbeli + szóbeli vizsga

Fizika                                                                         írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz                                                                     írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia                                                                     írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia                                                                        írásbeli + szóbeli vizsga

Környezetismeret                                                      írásbeli + szóbeli vizsga

Természetismeret                                                       írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika                                                              gyakorlati vizsga

9.5. A magasabb osztályba lépés feltételei:

Első évfolyamon a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.

A tanuló a 2-8. évfolyamon akkor léphet az iskola magasabb évfolyamába, ha teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók évközbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Ezek alapján a tanulónak a továbbhaladáshoz legalább az “elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie minden tantárgyból.

Ha a tanuló a tanév végén egy vagy maximum három szerez “elégtelen” osztályzatot, a tantestület javítóvizsgára kötelezi. Ha háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a tantestület osztályismétlésre kötelezi.

9.6 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai az alapfokú művészeti oktatásban

A tanulmányok alatti vizsgák szervezését és lebonyolításának módját a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.-78.§ szabályozza. A részletes vizsgakövetelményeket a 27/1998 (VI.10.) MKM rendelet alapján megalkotott Helyi Tanterv tartalmazza.

A főtárgy tanulmányok alatt a növendékek félévkor nyilvános, gyakorlati beszámolót, a tanév végén vizsgát tesznek. Zeneművészeti ágon félévkor ez nyilvános tanszaki hangversenyt jelent. Tanév végén táncművészeti ágon vizsgaelőadás, zeneművészeti ágon gyakorlati tárgyból zártkörű vizsga, mindkét esetben minimum három tagú bizottság előtt.

9.7 A vizsgák időpontjának, helyének szabályozása:

  • A félévi beszámolókat december hónapban;
  • az év végi vizsgákat előkészítő – azokhoz pedagógiailag szorosan kapcsolódó – nyilvános tanszaki hangversenyeket május első három hetében;
  • az év végi vizsgákat az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló rendelete szerint meghatározott időintervallumon belül tartjuk.

A vizsgák helye:

A meghatározott gyakorlati vizsgákat, hangversenyeket, bemutatókat és beszámolókat a kamarateremben (A épület, II. emelet) tartja. Amennyiben a program jellege miatt megalapozottan állítható, hogy a kamaraterem adottsága (befogadóképességét meghaladó érdeklődés) miatt indokolt a más helyszínen történő megrendezés, a program helyszíne lehet az intézmény tornaterme, vagy más bérelt helyiség (pl.: Apáczai Csere János Művelődési Ház, Solymár vagy PEMÜ Sportcsarnok, Solymár).

A társastánc tanszak év végi vizsgáinak helyszínével szemben az alábbi követelményeket határozza meg a nevelőtestület:

  • táncparkett mérete: min.140 m2 nagyságú tánctéren kell rendezni, melynek egyik oldala sem lehet 8 méternél rövidebb;
  • nézőtér befogadóképessége: min. 400 ülőhely;

9.8. A magasabb osztályba lépés feltételei:

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozóértekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A szülő kérésére az iskola évfolyama megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az Alapfokú Művészeti Iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – jogszabályban meghatározottak szerint szervezett – művészeti alapvizsgát tett. A tanuló az intézmény vezetőjének engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat.

9.9.      A művészeti alap- és záróvizsga követelményeiről és témaköreiről:

Az alapfokú évfolyamok végén, művészeti alapvizsga, a továbbképző évfolyamok utolsó évében művészeti záróvizsga tehető. A vizsga tartalmában az iskola szakmai közösségei nem térnek el a 27/1998 (VI.10.) MKM rendeletben foglaltaktól. A gyakorlati vizsga konkrét tartalmát (előadott mű vagy koreográfia), az éves munkamenetben alakítják ki a főtárgy tanárok. Az érintett tanulókat – a főtárgy tanárokkal történt egyeztetés után (a vizsga tartalma, helye, ideje) – az intézményvezető-helyettes írásban értesíti (4. számú melléklet). Adott tárgyból továbbképző évfolyamon csak az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki az alapfok utolsó évfolyam végén sikeres művészeti alapvizsgát tett. A vizsgára jelentkezni az iskola által levélben kiküldött alapvizsga-jelentkezési lap (5. számú melléklet) kitöltésével és annak visszajuttatásával lehet, kiskorú tanuló esetében a szülő (gondviselő) beleegyezésével (aláírásával).

9.10. A művészeti alap- és záróvizsga rendje

Október második hetéig meg kell határozni:

  • kik jelentkezhetnek a tárgyévben művészeti alap- és záró-vizsgára.
  • a kialakított lista egyeztetése a munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal.
  • az elméleti (szóbeli és írásbeli) vizsga időpontjának meghatározása.
  • a gyakorlati vizsga időpontjának meghatározása.

November második hetéig az érintett tanulók szüleit írásban értesíteni kell a fentiekről.

November végéig kell visszajelzést adnia a szülőknek az iskola felé.

Március első hetéig:

  • a vizsgafeladatok összeállítása.
  • 3 fős vizsgabizottság felkérése.

Március végéig kell:

  • elméleti tárgyakból átadni az összeállított vizsgafeladatokat az elnöknek, aki jóváhagyja azt (vagy ha szükséges visszaadja javításra)
  • kidolgozni az írásbeli feladatokat.
  • az esetleges – javított – vizsgafeladatok kidolgozása Az éves munkaterv szerint:
  • Elméleti vizsga (vizsgajegyzőkönyv készítése):
    • Írásbeli (javítás, értékelés) vagy
    • Szóbeli (értékelés) vizsgabizottság előtt
  • Gyakorlati vizsga (vizsgajegyzőkönyv készítése):
    • (értékelés) – Összegzés, átlag megállapítása- vizsgabizottság
    • Eredmény kihirdetése

Iskolai osztályok engedélyezett száma: 22

Egyes osztályok  tanulólétszáma  (2020. szeptemberi létszám)

1.A    32                           1.B      29                                        

2.A    24                           2.B      26                                2.C    23

3.A    24                           3.B      24                                3.C    22    

4.A    28                           4.B      28                                4.C    22    

5.A    29                           5.B      27                                5.C    20

6.A    20                           6.B      18                                6.C    20

7.A    17                           7.B      22                                7.C    16    

8.A    16                           8.B      19                                8.C    15