Törvény készül a táboroztatás szabályozására

Jelenleg nincs olyan szabályozás, amely meghatározná a nyári táboroztatás rendjét. Ezen kíván változtatni Mihalovics Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztosa, aki még a 2012-es táboroztatási időszak előtt szeretné elfogadtatni – az őszre tervezett parlamenti vitát követően – az erről szóló törvényt – hangzott el a május 27-én, egy budapesti játszótéren rendezett sajtótájékoztatón. A törvény megalkotásában nyújt segítséget a Táboroztatók Országos Egyesülete (TOE). Elnöke, Sárváry István elmondta: jelenleg megszámlálhatatlanul sok tábor működik Magyarországon. Azért, hogy a miniszteri biztos felmérje a hazai táborok helyzetét, regisztrációs oldal nyílik a TOE honlapján. A toe.hu-n regisztrálók így a törvényalkotási folyamatban is részt vehetnek – mondta el Sárváry István.

“Rövid időn belül be szeretnénk mutatni azt a szabályozási rendet, amelyet a szakma elé fogunk tárni” – mondta el Mihalovics Péter. Hozzátette: ma még előfordulhat, hogy egy gyermek nem az elvárásoknak megfelelő helyen tölti a nyarat. A hasonló eseteket megakadályozni kívánó törekvések élére szeretne állni a miniszteri biztos és elindítani a törvényalkotási folyamatot. Ennek érdekében, első lépésként a TOE-vel veszi fel a kapcsolatot, azon keresztül pedig a táborszervezőkkel. “Velük együtt szeretnénk ugyanis meghatározni azt, hogy milyen keretrendszerben lehetne törvényt alkotni a táboroztatásról. Ezt követően az őszi törvényhozási időszakban vitatnák meg az elképzeléseinket a Parlamentben, hogy még a jövő évi táboroztatási időszak előtt megteremtsük a táboroztatás törvényi kereteit” – fejtette ki.
“Céluk, hogy felhívjuk a szülők figyelmét arra, körültekintően járjanak el, ha tábort választanak, fontos ugyanis, hogy jó pedagógiai programmal és megfelelő biztonsági, egészségügyi keretekkel bírjon az adott tábor.” Arról, hogy pontosan mi fog szerepelni a törvényben, elmondta: abban meghatározzák a tábor fogalmát, továbbá annak műszaki, egészségügyi, pedagógiai, higiéniai, mentálhigiéniai feltételeit. “A törvény meg fogja adni azt a keretet, melynek alapján később a kormányhivatal szintjén ellenőrizni tudják a táborokat – jegyezte meg Mihalovics Péter. “El szeretnénk kerülni azt, hogy egy West Balkán-tragédiához hasonló eset után döbbenjen rá az ország, mekkora hiányosság tátong a közigazgatás, az államigazgatás és a törvényalkotás területén.”

Uniós szintre emelnék a kezdeményezést
Bagó Zoltán, Európai Parlament (EP) Ifjúsági Ügyekért Felelős Szakbizottságának magyar tagját az év elején kereste fel a miniszteri biztos. Tőle azt a feladatot kapta, hogy nézze át az Európai Unióban működő legjobb gyakorlatokat, azok közül is azokat, amelyek beintegrálhatók a magyar táradalomba. “A táboroztatással kapcsolatos minőségbiztosítási kritériumoknak komoly hagyománya van Európa számos országában. Az elmúlt nyolc-kilenc évben hazánkban sajnos nem születtek ehhez kapcsolódó döntések” – mondta el a sajtótájékoztatón Bagó Zoltán.
“Törekvésük a hazai keretrendszeren túllép. Ezért az EP legutóbbi szakbizottsági ülésén fel is vetettem, hogy egy ilyen jellegű szabályozásban gondolkodik a magyar államigazgatás. Az ötletet informálisan támogatták is” – tért ki az uniós szintű összefogás jelentőségére a magyar képviselő, aki jelenleg az európai keretrendszerben elérhető uniós forrásokat tárja fel, a lekérhető forrásokról szóló áttekintést pedig a miniszteri biztosnak küldi el.

A honlapon regisztrálók a törvényalkotásban is részt vesznek
Négy évvel ezelőtt alakult a TOE – mondta el a sajtótájékoztatón Sárváry István. “Mivel nincs egységes minőségbiztosítási rendszer, ma bárki szervezhet tábort. Csupán a szülőket kell meggyőzni arról, hogy gondját viselik gyermekeiknek” – fejtette ki aggodalmait. A helyzetet nehezíti, hogy számtalan tábor létezik ma Magyarországon, azok pedig igen különbözőek. Többek között napközis, egész napos, a sporttal vagy éppen a nyelvtanulással foglakozó táborok találhatók meg az eddig nem létező listán. Hogy közös pontokat találjanak a táborok között, és elindulhasson a törvényalkotás, a toe.hu-n jelent meg egy többoldalas kérdőív. Ezen minden tábort szervező ingyenesen regisztrálhat. Elárulta: a 7-től 18 éves korig terjedő korcsoportra vonatkozna a törvényi szabályozás. “Szeretnénk, ha mindenki regisztrálna az oldalunkon, így részt vehetnek a szabályozásban, és mi is megismerhetjük a jelenlegi helyzetet.”
“A készülő törvényben szerepelni kell például a megfelelő gyermek-pedagógus aránynak, a szükséges pedagógiai végzettségnek, a táborszervezők körének meghatározásának, de fontos, hogy még ugyan nem létező, de terveink között szereplő szakirányú végzettséget szerezzenek a táborvezetők” – mondta el. Szabályozni kell továbbá a mentálhigiéniás, az étkeztetési és a higiéniás feltételeket is. Az ÁNTSZ-nek van az egyetlen jogosultsága ma arra, hogy ellenőrizze a táborokat. Az ÁNTSZ azonban csak azokat a táborhelyeket tudja megvizsgálni, amelyek bejelentkeznek a helyi illetékes ÁNTSZ irodában, és ugyan ez kötelező, nincs apparátus a nyomon követésre.
A kérdőív többek között rákérdez a tábor és annak vezetője nevére, a szakmai programra, a gyerek-pedagógus arányra. “Mielőtt szabályozunk, meg kell tudni, hogy mit szabályozunk” – mondta el Sárváry István az Edupress kérdésére. “De nem csak adatokat gyűjtünk, a törvényalkotási folyamatba is bevonnak minket. Átadjuk tapasztalatainkat, bemutatjuk a legjobb gyakorlatokat. Európában a franciák és a skandináv országok járnak az élen, itthon is találni azonban kitűnő táborokat, mint például a Miénk Itt A Tábort (MIAT), ahol teljesül például az az általunk is ajánlott kritérium, mely szerint kiscsoportos, maximum hét-nyolcfős foglalkozásokat lehessen tartani.”

Mintákat mutatnak
“Egy jó táborba a résztvevők legalább 60-70 százaléka visszatér. Ránk például igaz ez” – mondta el Elek Ányos, a MIAT táborvezetője. “Jó jel továbbá, ha egy tábor hírneve szájhagyomány útján terjed” – tette hozzá. A tematikus táborról, ahol többek között a számítástechnikáról, a színészi mesterségről tanulhatnak, vagy éppen az angol, német nyelvet gyakorolhatják a fiatalok, Elek Ányos elmondta: a gyerekek játszva tanulnak. A kettősséget a szülők és a gyerekek is szeretik. Míg délelőtt innovatív módon ismerkednek a fiatalok az adott témakörrel, a délutánt a szabadban tölthetik a táborozók. Emellett figyelünk arra is, hogy kiscsoportokban tanítsunk, de ugyanennyire fontos az is, hogy a megfelelő minőségi kritériumoknak eleget tett ételeket adjuk a gyermekeknek, és hogy a higiéniás elvárásokat is teljesítsük. Szem előtt tartjuk továbbá, hogy a megfelelő végzettségű pedagógusok vegyenek részt a táborban.
A tábor három kurzus köré szerveződik: nyelv, informatika, média.

Az ifjúságkutatók már felhívták a figyelmet
“A mai szülők generációja átélte azt, amit gyermekeik nem. Állami, önkormányzati, gyári és szövetkezeti fenntartásban lévő táborokban tölthették a nyár egy részét” – mondta el Jancsák Csaba szociológus, az Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ vezetője. A rendszerváltás azonban felmorzsolta ezeket az intézményeket, az állam nem tudta finanszírozni a táborok működését. Beszűkültek a közösségi terek, így a fiatalok együttlétéből származó társas tanulás is visszaszorult. “A kortársakkal töltött idő azonban különösen fontos a 6 és 15 éves kor között” – szögezte le az ifjúságkutató. Míg a tanítási napok alatt délután is együtt töltik idejüket a fiatalok, a nyáron ugyanerre nem állnak rendelkezésre rendezett feltételek, holott a kortársakkal való együttlét a különböző társas magatartásformák elsajátításának legfontosabb ideje.
Jancsák Csaba támogatja a nyári táborokat, ha azok megfelelnek a mai kor kihívásainak. Ez a biztonságos lakó és pihenő környezet megteremtése mellett a tartalmas programokat is jelenti. De a professzionálisan szervezett tábort nemcsak az idő aktív és élményszerű programokkal való eltöltése jellemzi, hanem az is, hogy biztonságos, mert alapelve, hogy olyan sebezhetőségektől is távol tartsa az ifjú tizenéveseket, mint a drog, a dohányzás, az alkohol. A jelentős cél beteljesítése miatt fontos, hogy napjaink elvárásainak megfelelően szabályozzák a táboroztatás körülményeit, rendjét, e szakmai feladat élére pedig – mintegy kamaraként – a TOE állhatna.
Az Ifjúság 2008 vizsgálat adataiból azt látjuk, hogy a magyar fiatalok 88 százaléka otthon tölti a szabadidejét, ilyenkor minden ötödik fiatal “csak úgy elvan”, tíz fiatalból hat pedig tévét néz, tehát különösen fontos kérdés a szabadidő hasznos eltöltése. Még egy generáció esetében sem volt ez ennyire hangsúlyos kérdés!
Felértékelődik a testmozgás, a valós – tehát nem virtuális – közösségi élmények megszerzésének lehetősége akkor, amikor idejük jó részét a számítógép mellett, az interneten töltik a fiatalok. “Semmivel sem pótolható az, amikor a tábor utolsó napján a búcsúeste tábortűz mellett énekelve búcsúznak egymástól a gyerekek, vagy az, amikor a lobogó tűz mellett vallanak szerelmet egymásnak” – fejtette ki a kutató. Amellett pedig, hogy egy tábor testmozgásra sarkal, vagy új ismeretekkel való találkozásra nyújt lehetőséget, a szociális kompetenciát is fejleszti. “Nem könyörögnek nekik, hogy fel kell öltözni, vagy hogy be kell vetniük a saját ágyukat, és egy táborban mindenki egyenlő. A kapitalizmusból fakadó individualista eszmékkel szemben a boldogság alappillérét jelentő társas együttélés szabályait tanulhatják meg, mellyel fogékonyabbá válhatnak más emberi kapcsolatok értékelésére is. Megtanulják a gyerekek, hogyan váljanak egy csapat megbecsült tagjává, hogy a közös sikerhez együtt kell működni másokkal. A táborok végére mindig új barátokkal leszünk gazdagabbak.”
Az ifjúságkutatók már év elején, a West Balkán-eset után felhívták arra a szakpolitika figyelmét, hogy a jogszabályi háttér megteremtésével vigyázni kell a nyári táborlakó gyermekek és fiatalok épségére is. “Nem kell többet elvárni, mint amit a közoktatástól. Csak egy konkrét javaslat a sok közül: elő kell íri, hogy 30 gyerekkel ne egy, hanem két pedagógus foglalkozzon, és itt nem konkrétan a pedagógus szakmán van a hangsúly, de ma a szabályozás azt teljes biztonsággal nem szavatolja, hogy arra alkalmatlan, például büntetett előéletű ember nem működtethet nyári gyerektábort” – mondta a kutató. Emellett a környezettel szembeni feltételekre és az élelmezésre is ki kell térnie egy korszerű szabályozásnak. Az ifjúságkutató úgy véli ennek gondozásáért lép fel a TOE, mely mérvadó szakmai tapasztalatokkal rendelkezik a területen.
(www.edupress.hu)